hacuka-napló k a t á v a l (2)

annyi farmert hoztatok a Hacukába, hogy a farmersokaságba teljesen beleszédültem és rájöttem: Gombóc Artúr-módra szeretem a farmereket. merthogy nekem aztán jöhet a skinny fit, a slimfit, a jeggings, a boyfriend, a momfit, a regular, a loose, az egyenes szárú, a répa fazonú, a magas derekú, meg a csípő mutató is.

és hogy miért szeretem és szeretjük olyan sokan? nos, talán mert a farmer is olyan, mint mi, emberek: egyedi, sokoldalú, változatos. strapabíró és elnyűhetetlen. így valamelyest mindenki ruhatárában van valami közös, csak végül a körítés egy kicsit más - szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, tavalyi, idei - hmm, miről is van szó?!

azonban pont ahogyan a bevásárlóközpont édességpolcai előtt, a ruhafogasok között is elér minket a bőség zavara - csak a karamellkrémes kontra csokimousseos vacillálást ez alkalommal egy sokkal komolyabb probléma váltja fel: feszülős vagy laza?! magas derék vagy sem? egyáltalán mi áll nekem jól?! nos, hölgyeim semmi pánik, ugyanis - csakhogy még egy édességgel növeljük itt a méreteinket - a puding próbája az evés, hiszen megtalálni az igazit, nem sikerülhet csakúgy elsőre.

és az újdonságok, a divat szabályai, a kínálat irányítása?! nos, ahogyan nem rémülünk meg a sóskaramelltől, vagy a csokis mogyorótól, úgy a hirtelen ránk kacsintó trapéz vonalaktól vagy a fiús, lógó anyagoktól sem szabad. szóval irány a Hacukabolt, próbálni, próbálni, próbálni. csokipapír kibont, gomb kigombol - Gombóc Artúr csak leshet ránk.

tudjátok: a divat nem vész el, csak újrahasznosul!